Metszés nyáron

2012 július 16. | Szerző: Kertember |

Télen a kertészek figyelmetúlnyomórészt a fák, bokrok felé fordul. A hideg szorítása miatt a metszésen
kívül kevés tennivaló akad a kertben, ezért metszőollót ragadunk és elvégezzük
a szükséges vágási munkákat. A tél elmúltával a figyelmünk elfordul a fáktól.
Teszik ők a dolgukat maguktól. Ilyenkor a lágyszárú növényekre koncentrálunk
legyen az zöldség, virág, gyep stb. Pedig nem lenne szabad megfeledkeznünk a
fásszárú növényekről sem. Júniusban, de inkább már május közepétől újra
elérkeztünk egy olyan időszakhoz, amikor ismét fontossá válik a metszés.

Miket és mért is kell ilyenkor metszeni?

Rózsákat a folyamatos virágzás érdekében, és a bokor méreteinek korlátozása miatt. De
vigyázat. Nem mindegy, hogy melyik rózsatípust hol, és mikor vágjuk meg. Rózsák
nyári metszéséről később részletesebben írok.

Diót igazából nem metszük, nagyon jól alakítja lombkoronáját. Egyetlen gond van a
dióval, sajnos különféle betegségek miatt egyre gyakoribb a részleges
koronaszáradás. Ezeket az elszáradt ágakat kell kivágnunk a koronából, annak
érdekében, hogy a betegség terjedését megállítsuk, korlátozzuk.

Meggyet, cseresznyét is támadja egy igen csúnya betegség a monília. Virágzáskor aktuális
időjárástól, a megelőző védekezésektől, valamint a 200 méteres közelségben
található meggy, és cseresznyefák egészségi állapotától függően támad gyengén,
erősen, vagy végzetesen. Szerencsés esetben a betegség, csak a fa egy részét
pusztítja el. Ezeket az elhalt részeket kell eltávolítani úgy, hogy az élő
részből is lemetszünk néhány centit.

 

Ezen felül érdemes a meggy és cseresznye lomkoronáját szellősen tartani, azaz a vadhajtásokat már ilyenkor
távolítsuk el. A hajtásokat ritkítsuk meg, a vezérhajtással konkuráló hajtást
távolítsuk el, a központi tengellyel hegyes szöget bezáró, felfelé törő
hajtásokat 3-4 levélre vágjuk vissza.

Mandulát, sárgabarackot szintén támadja olyan betegség, ami
hajtásrendszerének részleges elszáradását eredményezi. Sárgabarack esetében a
gutaütés esetek többségében végzetes kimenetelűvé válik. Egy-két év alatta a fa
kipusztul.

 

Mandulánál a monília, és szintén a citospóra okoz hajtáspusztulást. A mandula jól regenerálódik ritkán
pusztul ki a fa. Mind a két növénynél távolítsuk el az elpusztult hajtásokat
oly módon, hogy a még élő hajtásból is metsszünk hozzá 1-2 centiméteres
darabot. Mivel a sárgabarack számára végzetes a gutaütés, ezért metszeni csak
minimális mértékben szoktuk, ezt a kis metszést is inkább vegetációs időben
végezzük, mert ilyenkor kisebb a kockázata a növény megbetegedésének. A száraz
ágak eltávolításával a korona belsejét is ritkítsuk meg, távolítsuk el a hosszú
vízhajtásokat.

Alma, körte esetében a nyári metszés nagyon jótékony hatása van, ha azt szakszerűen
végezzük. Ideje júliusban van, amikor a hajtások zöme már csúcsrügyben
záródott. A vízhajtásokat csonk nélkül távolítsuk el, a nagyon erősen
növekedett hajtásokat kurtítsuk meg, ritkítsuk a korona belsejét.

A nyári metszés kedvező hatásai:

–         javul a gyümölcs tárolási minősége,

–         jobban színeződik a termés,

–         javítja a következő év gyümölcskötődését,

–         csökkenti a hajtásnövekedést, ami főként az erős növekedésű fajtáknál jelent nagy előnyt,

–         lazítja  koronát, ezáltal romlik a betegségek számára a mikroklíma,

Az almánál a hajtások irányítását is ilyenkor végezhetjük el hatékonyan. Nagyon fontos ez a sövénynek
nevelt gyümölcsfáknál, de szabad térállású fák esetében sem mindegy, hogy
milyen szöget zárnak be a hajtások a központi tengellyel. A túl meredek
szögállás kedvezőtlen a virágrügyek kialakuláshoz.

Kora tavasszal, lombfakadás előtt nyíló cserjék (aranyvessző, babarózsa)

Ezek a növények a vegetációs idő során növesztett vesszőkön ülő leveleik hónaljában képezik virágaikat, a melyek a tél
kedvezőtlen körülményei miatt nem nyílnak ki. Viszont a tavasz első jeleire
(sokszor már egy hosszú ősz esetén is kinyílik néhány virág) szirmot bontanak.
Olyan korán virágoznak, hogy a levelek még meg sem jelennek. Ezeket a
növényeket nem metszük nyugalmi állapotukban, mert azzal sok virágot dobnánk
ki. Velük megvárjuk, amíg elnyílnak és ezt követően metszük őket. Ilyen
növények:

törpemandula – Amygdalus nana

aranyvessző – Forsythia

téli jázmin – Jasminum nudiflorum

babarózsa – Prunus triloba

Őket legjobb közvetlen az elvirágzás után metszeni.

Alakfák, sövények friss, új hajtásait már most célszerű visszavágni, annak érdekében,
hogy minél dúsabb elágazódásokra késztessük őket. Ily módon egy egyébként ritka
hajtásrendszert fejlesztő növény is a kutató szemek számára is áthatolhatatlan
hajtás, lombfalat képes nevelni. Alakra nyírt növények pedig attól válnak
igazán széppé, minél több hajtásból adódik ki a forma. Sok-sok apró hajtás
tudja csak igazán kiadni az apró íveket, részleteket.

Akinek még nincs sövénye, alakfája, annak is ilyenkor érdemes belevágnia az elkészítésébe. Formanövény,
vagy alakfa készítésére még egy nagyon idős növény is alkalmas.

Orgonák elnyílt virágát érdemes maradék nélkül eltávolítani. Főként nagyon fontos
momentum ez a gyengén fejlődő orgonák számára. Virágzás után ugyanis az orgona
a többi növényhez hasonlóan a termésérésbe (magképzésbe) pumpálja energiáinak
jelentős részét. A hajtásnövekedés hátrányt szenved. Az elnyílt virágok
eltávolításával azonban a megkezdődött hajtásnövekedés töretlen lendülettel
folytatódik, ezzel megalapozzuk a következő évi dús virágzást.

Díszfák törzséből előtörő hajtásokat is ilyenkor célszerű eltávolítani. Ezzel együtt a zavaró
ágakat (burkolatba belógó, fűnyírást akadályozó stb.) is precízebben tudjuk
lemetszeni, mint télen, mert jobban látjuk, hogy hol és milyen mértékben
képeznek akadályt.

Kapjuk elő hát a metszőollót, élezzük meg gyorsan, és fogjunk bele a munkákba. Ne feledjük
mostantól egészen a nyár végéig folyamatosan használnunk kell ezt a nagyon
fontos kéziszerszámot.

Bármilyen metszést is végzünk sose feledkezzünk meg a precíz sebkezelésről.