1.0Nőknek kertről.https://kertember.cafeblog.huKertemberhttps://kertember.cafeblog.hu/author/Kertember-2-2/<P align=justify> Komposztálást ma még sajnos csak a nagyon elszánt emberek végeznek. Alapvetően nem bonyolult dolog, de a feldolgozása időigényes is lehet. Mért írom azt, hogy lehet? Azért mert a komposztálás végterméke több fázisú is lehet. A végső cél szerintem a jó minőségű komposztföld, ehhez azonban sok munka kell. De vannak köztes célok is pl. a félig érett komposzt, amit a kert talajába lehet beásni.</P> <P align=justify>Manapság próbálnak divatot kreálni a komposztálásból, egyrészt üzleti haszon miatt, másrészt gondolom így próbálják rávenni a kevésbé elhivatott kertgazdákat a komposztálásra. Nagyon szép csili-vili edényeket kínálnak, ami a kerti zöldhulladék kezelésére valók. Ezek azonban több sebből véreznek, a leginkább a méretük gázos. Annyira kicsik, hogy senki se gondolja, hogy egy ilyen megvásárlásával már meg is oldotta a zöldhulladékának elhelyezését. Ezek többnyire csak a konyhából kikerülő szerves anyagnak elegendők, na és némi fűnyesedéknek. Egy kertebn azonban ettől sokkal több minden keletkezik, amit a természet ismét földdé tud érlelni.</P> <P align=justify>Én a hagyományos dombos komposztálásnak vagyok a híve, ahonnan nem zárom ki a természet erejét. Nem veszem körbe nehezen szellőző fallal, nem korlátozom az állatok ki-be járását, nem teszek rá fedőt nehogy belessen valami csapadék is. Akinek van helye a kertben arra buzdítom, hogy a természetnek legnagyobb teret biztosító komposztdombot létesítsen. Válasszon ki a kertben egy árnyas helyet, és kezdje el oda hordani a zöldhulladékot, úgy, hogy egy prizmát alkosson. A prizma alatt nem kell bonyolult dologra gondolni. Ez csupán egy domb, csak ilyen szakszót akasztottak rá. Mindegy, hogy hosszúkás, vagy félgömb alakú, a lényeg, hogy a zöldhulladékot ne vékonyan terítsük szét, hanem egy kupacba hordjuk. Erre azért van szükség, hogy dombban biztosítsuk a természet szolgáinak azokat a körülményeket (hő, víz, levegő, fény), amik ahhoz kellenek, hogy földdé alakítsák a hulladékot.</P> <P align=justify><IMG src="https://kertember.cafeblog.hu/files/egyOovesdomb.jpg" width=405 height=304></P> <P align=justify>Itt van a komposztdomb megbontva. Ezt már elkezdtem rostálni, igyekeztem úgy megbontani, hogy a közepe jól látható legyen. Sok fontos dolgot látni:</P> <P align=justify>1; A domb teteje minden irányba lejt, ezzel érjük el azt, hogy a csapadék egy része a dombba szivárogjon, a felesleges része lecsorogjon onnan.</P> <P align=justify>2; A domb két színre válik szét, van egy belső világosabb színű része és külső sötétebb. Gondolom mindenki rájött arra, hogy a sötétebb rész a nedvességtől sötétebb. Ez vizes (Mikkii-nek ragacsos), a világosabb szinte por száraz. Márciusban nyitottam ki a dombot, közvetlenül a sok hó elolvadása után, mégis milyen száraz a közepe. Fontos momentuma a nedvességtartalom a komposztálásnak, ezért egy picit elidőzök itt. Mért nincs ott nedvesség? Egyrészt azért, mert a komposztérés során hő keletkezik, ami esetenként nagyon meleg tud lenni, és ez kiszárítja a domb közepét. Másrészt technológiai hiba miatt. Az egyik hiba jól látható, a világosabb rész alján szálas anyagot láthattok, ez nem más, mint a lemetszett málnavessző. Ez bizony nem tartja meg a dombba bejutó vizet, hanem átfolyik rajta, úgy viselkedik, mint egy drénréteg. Ez bizony nem jó. A másik, ami nem látható a téli tüzelésből ideöntött hamu. Az összes erre a részre került, ez pedig felszippant minden vizet.</P> <P align=justify>3; A dombba látható földszerű anyag, szálas anyag, tömbös anyag stb. Tehát korántsem egynemű. Olyan nincs, hogy egyszerre érik meg a domb. Hogy is lenne, hisz nem egyszerre hordjuk rá. Nagyüzemi komposztáláskor esetleg, bár ott is kirostálják a meg nem érett részeket. Nem kell tehát kétségbe esni, ha nem érik meg egy év alatt a komposzt. Minden évben ki kell nyitni és az egészet átrostálni.</P> <P align=justify><IMG src="https://kertember.cafeblog.hu/files/2008_12020020.JPG" width=405 height=304></P> <P align=justify>Még az első képen egy egyéves dombot látni, addig ezen már egy 5-6 éves dombot, ami már igencsak ellaposodott, a tetejét benőtte a fű. Ez barna, még a másik inkább fekete. Ez csak falevélből, ráadásul keménylombú fák leveléből (vadgezstenye, tölgy, mogyoró, dió) készült komposztdomb. A csak lombból készült (pláne keménylomb) domb nagyon nehezen érik. A vizet szinte be sem fogadja, azt átvezeti magán, nitrogént szinte egyáltalán nem tartalmaz, a bontó szervezetek részére rossz körülményeket biztosít. Ezért ez a domb először a rágó szájszervű állatok birodalma, befészkelhetnek rágcsálók is. Ők aprítják, darabolják a lombot, így tömörödik is, mégnem egyre jobb körülmények lesznek benne az egyéb bontóknak. Ezért érik csak meg 5-8 év alatt. De megérik. Nézzétek milyen jó föld lesz belőle!</P> <P align=justify><IMG style="WIDTH: 245px; HEIGHT: 191px" src="https://kertember.cafeblog.hu/files/komposzt.jpg" width=405 height=304>  <IMG style="WIDTH: 221px; HEIGHT: 191px" src="https://kertember.cafeblog.hu/files/2009_01270130.JPG" width=405 height=304></P> <P align=justify>A barna a lombkomposzt, a fekete a vegyeskomposzt föld.</P> <P align=justify>Mint említettem már a komposztdombot évente át kell rostálni. Ez nem kis feladat. Már a domb megbontása sem könnyű, mert a tetején lévő friss alkotók nagyon kapaszkodnak egymáshoz, nyúlósak, szálasak. Ezeket is érdemes azonban a rostára dobni, mert így a szálakat szétrázzuk, megtörjük, lazítjuk, levegősítjük, amitől jobban tud érni a következő évben. A rosta maximum néhány centiméter lyuknagyságú legyen. Ime.</P> <P align=justify><IMG src="https://kertember.cafeblog.hu/files/2009_01270133.JPG" width=405 height=304></P> <P align=justify>Készülhet bármiből. Nem árt ha strapabíró, mert sokszor kell küzdeni rajta lapáttal. Az enyém így néz ki.</P> <P align=justify><IMG src="https://kertember.cafeblog.hu/files/2009_01270129.JPG" width=405 height=304></P> <P align=justify>Rostálás során három anyagot különítsünk el. A komposztföldet, a hulladékot (kő, üveg, műanyag stb.), és a még nem érett komposztot, amit a domb teljes átrostálása után visszahelyezünk az eredeti helyére. Így néz ki a még nem érett, de már a bomlás nyomait magán viselő komposzt. Bocs nem forgattam el.</P> <P align=justify><IMG src="https://kertember.cafeblog.hu/files/tavaszivirOegok066.jpg" width=405 height=304></P> <P align=justify>Mért szeretek komposztálni? Azért mert visszaadom a kertnek, amit tőle vettem el. No és az élményért is. Fárasztó ugyan, de nézzétek miket is lelni egy komposztdombban!</P> <P align=justify><IMG src="https://kertember.cafeblog.hu/files/2009_01020023.JPG" width=405 height=304></P> <P align=justify>Vajon ez mi? Íme.</P> <P align=justify><IMG src="https://kertember.cafeblog.hu/files/2009_01020026.JPG" width=405 height=304></P> <P align=justify>Egy méretes darázsfészek. Tél végén még nem veszélyesek, mert még merevek. A gyerekek érdekében likvidálnom kellett őket.</P> <P align=justify><IMG src="https://kertember.cafeblog.hu/files/2009_01020035.JPG" width=405 height=304></P> <P align=justify>Őnagyságát én ébresztettem márciusban. Késett a vekkere. Az év során többször is találkoztam vele a kertben.</P> <P align=justify><IMG src="https://kertember.cafeblog.hu/files/2009_01020033.JPG" width=405 height=304></P> <P align=justify>Vagy megtaláltam gyerekkorom "szentjánosbogarát". Őt hívtuk annak. Sokat összeszedtünk belőle, hátha lámpaként világítanak. Persze ma már tudom, hogy hiába, de az emlék ami ilyenkor előbújik az emberből.....</P> <P align=justify>Találni sajnos nem kívánatos egyedeket is. Őket likvidálni kell. Ilyen a drótféreg is, de sok pajor is él a komposztban.</P> <P align=justify><IMG src="https://kertember.cafeblog.hu/files/2008_12020033.JPG" width=405 height=304></P> <P align=justify>Ezzel be is fejezném kis kalandunkat a komposztdombon. Ha valaki kíváncsi még valamire kérdezzen bátran.</P>rich