Rózsák nyári metszése I. rész

1.0Nőknek kertről.https://kertember.cafeblog.huKertemberhttps://kertember.cafeblog.hu/author/Kertember-2-2/Rózsák nyári metszése I. részA rózsák metszésének fő időszaka nyugalmi állapotukban van. Ez az időszak nagyjából december közepétől-március közepéig tart, amit az időjárás nagyban befolyásol. A nyugalmi időszakból metszésre igazán a február vége-március közepe a legalkalmasabb. De erről bővebben a rózsák nyugalmi állapotú metszésénél írok. <a href="https://kertember.cafeblog.hu/files/2012/07/2010_12090100.jpg"><img class="alignnone size-medium wp-image-50" src="https://kertember.cafeblog.hu/files/2012/07/2010_12090100-300x225.jpg" alt="" width="300" height="225" /></a> Második legjelentősebb metszési periódus a vegetációs időben történő metszés, azaz nyáron. Ekkor a metszési célunk is többirányú lehet: - folyamatos virágzás biztosítása, - túlburjánzott növény kordában tartása, - egészségügyi, - növény egyensúlyban tartása. Van amikor mindegyik célt egyszerre kell megvalósítani, de van amikor csak az egyikre koncentrálunk. A kertekben járva azt tapasztalom, hogy többnyire csak a virágzás miatt metszik a rózsákat nyáron. Ez rövid távon célhoz vezet, mert a rózsa mindig hozza a virágát, de hosszú távon már a rózsatő idő előtti öregedését, kimerülését, egyensúlyi állapotának felborulását eredményezi. A rózsákat többféleképpen csoportosítja a szakirodalom. Metszésük szempontjából én a következő csoportosítást alkalmazom: - floribunda és nemes rózsák, - többször nyíló bokorrózsák, - egyszer nyíló bokorrózsák, - kúszórózsák, - talajtakaró rózsák, - magas törzsű rózsák, - kaszkádrózsák, Nézzük őket csoportonként. Sajnos nem rendelkezem mindegyik csoportba tartozó rózsával, így képpel sem tudom illusztrálni őket, de nem is szükséges, hiszen a metszési alapelvek és technikák nagyon hasonlóak. A lényeges eltérésekre pedig úgyis kitérek. Teahibridek és floribunda rózsák. A tearózsák 1867-ben Guillot által nemesített ’La France’ fajtával indultak világhódító útjukra. A világhódítás nem túlzás, mert nagy népszerűségnek örvendtek akkor is, és ma is. A tearózsák a következőkben hoztak újdonságot az addig ismert fajtákhoz képest: - alacsonyabb termetűek kb. 1 méter magasságúak, - hangsúlyozottan felfelé törő merev hajtást, szárat nevelnek, ezért nagyon alkalmasak vágott virágnak, - viráguk, de főként félig kinyílt bimbós állapotuk nagyon mutatós, kinyílva már kevésbé látványosak, - színválasztékuk széles. <a href="https://kertember.cafeblog.hu/files/2012/07/rózsa9.jpg"><img class="alignnone size-medium wp-image-52" src="https://kertember.cafeblog.hu/files/2012/07/rózsa9-225x300.jpg" alt="" width="225" height="300" /></a> <a href="https://kertember.cafeblog.hu/files/2012/07/rózsa10.jpg"><img class="alignnone size-medium wp-image-53" src="https://kertember.cafeblog.hu/files/2012/07/rózsa10-225x300.jpg" alt="" width="225" height="300" /></a> Virágzásuk folyamatos, egy száron csak egy virágot fejlesztenek. A folyamatos nyílás érdekében az elnyílt virágokat el kell távolítani, mégpedig az első erős, úgynevezett 5 levélkés levél fölött. Nagy biztonsággal ugyanis innen fejleszti a következő virágban záródó hajtását. Hosszú hajtást fejlesztő fajták esetében nem az első ötlevélkés fölött kell elvágni, hanem mélyebben, erről később bővebben. <a href="https://kertember.cafeblog.hu/files/2012/07/IMG_9586.jpg"><img class="alignnone size-medium wp-image-54" src="https://kertember.cafeblog.hu/files/2012/07/IMG_9586-300x225.jpg" alt="" width="300" height="225" /> </a> <a href="https://kertember.cafeblog.hu/files/2012/07/IMG_9587.jpg"><img class="alignnone size-medium wp-image-55" src="https://kertember.cafeblog.hu/files/2012/07/IMG_9587-300x225.jpg" alt="" width="300" height="225" /></a> Talán nem a legjobban sikerült képek, de jól látható rajtuk, hogy azok a levelek, amelyek hónaljából előtörnek a hajtások öt levélkéből állnak. Azaz egy levéltengelyen öt levélke helyezkedik el. Látható, hogy metszés nélkül is innen törnek elő a hajtások, de amíg metszéssel szabályozni tudjuk, hogy hány ilyen hajtásunk legyen és azok milyen magasságban induljanak, addig metszés nélkül a növény maga alakítja ezeket a tényezőket. A lenti képen látni az éppen kibúvó kis hajtást. <a href="https://kertember.cafeblog.hu/files/2012/07/IMG_9621.jpg"><img class="size-medium wp-image-56" src="https://kertember.cafeblog.hu/files/2012/07/IMG_9621-225x300.jpg" alt="" width="225" height="300" /></a> A képen látható az is, hogy a metszési felület a rügytől ellentétes irányba lejt, és a rügy fölött mintegy 1-1,5 centis csonk van. Erre azért van szükség, mert a hajtást kezdeti, nagyon sérülékeny stádiumában védi a fizikai behatásoktól. <a href="https://kertember.cafeblog.hu/files/2012/07/IMG_9620.jpg"><img class="alignnone size-medium wp-image-57" src="https://kertember.cafeblog.hu/files/2012/07/IMG_9620-225x300.jpg" alt="" width="225" height="300" /></a>Metszési felület. A tearózsák, vagy más néven teahibrid rózsák viszonylag hosszú egyenes hajtás végén hozzák a virágot. Ha a metszésnél nem vágjuk vissza őket eléggé, akkor őszre akár több métert is meghaladó magas rózsatövünk lesz. A rózsa egyensúlya, statikája így felbomlik, ezért metszéskor mélyebben kell a hajtást elvágnunk. Azt tudjuk, hogy az ötös levélkéjű levelek hónaljából fejleszt virágzó hajtást. Ezért megkeressük felülről a legelső ilyen levelet, majd a hajtás hosszától függő mélységben vágjuk vissza. Mégis milyen mélyen? Erre nagyon nehéz így látatlanba iránymutatást adni. Nagyban függ a rózsa erejétől, egészségi állapotától, hajtásainak számától. De feltételezve az átlagos állapotot: - ha a hajtás hossza 30-50 centi közötti, akkor a felső 1/3-át vágjuk le, - ha a hajtás 50-70 centi hosszú, akkor a felső 40-45 %-át vágjuk le, - ha a hajtás hossza 70-100 centi hosszú, akkor a felső 50-60 %-át távolítsuk el, - ha a hajtás meghaladja a 100 centit, akkor a felső 60-70 %-át metszük le. Fontos, hogy a hajtás hosszát, ne a tövétől nézzük, hanem az előző metszés helyétől, tehát az adott virágos hajtás tényleges hosszát vegyük számításba, ne pedig az egész tő magasságát. <a href="https://kertember.cafeblog.hu/files/2012/07/IMG_9617.jpg"><img class="aligncenter size-medium wp-image-58" src="https://kertember.cafeblog.hu/files/2012/07/IMG_9617-225x300.jpg" alt="" width="225" height="300" /></a> A képen látható, hogy a korábbi metszés fölött milyen hosszú új hajtást hozott. Gondoljunk bele, hogy egy év alatt három emelet rakódik egymásra. Ezzel elérheti a több méteres magasságot is. Nyári metszésnél is távolítsuk el a beteg, sérült, vagy épen útban lévő hajtásokat is. A metszési sebeket kezeljük fasebkezelő szerrel. A cikk későbbi részeiben foglalkozom a többi csoport metszésével is, valamint a metszés egyik legfontosabb eszközével a metszőollóval is.rich